Halalos szertartas J. D. Robb

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

amitQl szertesz�t fr�ccsent a sz�nsavas ital. - Mindig van m�s
v�laszt�s - ism�telte meg. - �n is v�lasztottam. Tudtam,
hogy �rzett Alice �s Frank ir�nt, ennek ellen�re kiz�rtam az
�gybQl. K�vettem a kapott parancsokat. Nem t�rtem le a
hivatalos �tról.
Eve �rezte, hogy egyre ink�bb �rr� lesz rajta a f�jdalom,
�s hamarosan �gy fog kit�rni belQle, mint az im�nt a v�z
t�rt ki az �vegbQl. De megprób�lt k�zdeni ellene.
- Igaza. volt. Mindenben igaza volt, amit nekem mondott. Mindenben. Magam mell� kellett volna vennem.
- Erre tan�tottak? Feeney erre tan�tott?
- P tett azz�, aki most vagyok - felelt indulatosan Eve.
- Tartozom neki. Fel kellett volna fednem elQtte, hogy mi
folyik a h�tt�rben.
-Nem - l�pett mell�je Roarke, �s egyszerre ragadta
meg mindk�t v�ll�t. - Nem kellett volna.
- De igen - ki�ltott Eve. - De igen. Istenem, b�rcsak
megtettem volna - t�rt meg a hangja, �s a tenyer�be temette az arc�t. - �, Istenem, mit csin�lok?
Roarke szorosan mag�hoz �lelte. Eve ritk�n s�rt, de
amikor ehhez a v�gsQ megold�shoz folyamodott, akkor
szinte meg�ll�thatadanul t�rtek elQ a szem�bQl a k�nnyek.
-Feeneynek idQre van sz�ks�ge. P is rendQr, Eve.
Agy�nak az egyik fele biztosan meg�rti, amit tett�l. A m�sik pedig majd fel fogja fogni.
-Nem - szor�totta az �kl�be Roarke ing�t Eve.
Ahogy r�m n�zett... Elvesztettem Qt, Roarke. Elvesztettem. Pedig ink�bb veszett volna a jelv�nyem, mint Q.
Roarke kiv�rta, am�g elapadnak Eve k�nnyei, �s kicsik�t megnyugszik. Mik�zben a feles�ge h�t�t simogatta,
Roarke arra gondolt, mekkora �rzelmi vihar d�lhat a lelk�ben. �rzelmek, melyeket egy �leten �t visszafojtott, �s
most
egyszerre robbantak ki belQle.
- A fen�be - sóhajtott fel hosszan �s remegve Eve. A feje l�ktetett, a torka kisz�radt. - Gyql�l�k s�rni. Semmit
sem seg�t.
- T�bbet seg�t, mint gondoln�d - sim�totta v�gig Eve
haj�t Roarke, majd ujjaival megemelte az �ll�t. - Most egy
jó vacsor�ra van sz�ks�ged, �s egy �jszak�nyi kiadós alv�sra.
Ut�na magadtól is r�j�ssz, mit kell tenned.
- Hogyhogy mit kell tennem?
- Ahhoz, hogy lez�rd az �gyet. M�sk�pp fogod l�tni a
t�rt�nteket, ha m�r t�l leszel mindezen.
- Aha - sim�tott v�gig fonó, k�nnyes arc�n Eve. - Lez�rni az �gyet. Ez a legfontosabb - sóhajtott fel. - Az �tkozott
foglalkoz�som ezt k�veteli.
-Ezt csak az igazs�g k�veteli - sim�totta v�gig h�velykujj�val Eve �lla alatt a g�dr�csk�t Roarke. - Vagy
nincs igazam?
Eve feln�zett r�. Duzzadt, v�r�sre s�rt szem�ben ott
vibr�lt a k�ts�gbees�s.
- T�bb� m�r magam sem tudom.
Eve nem evett, Roarke pedig nem erQltette. Az Q �let�ben
is akadt el�g b�nat, �s jól tudta, hogy az �tel semmit sem
old meg. Atgondolta annak a lehetQs�g�t, hogy beledikt�l a
feles�g�be n�mi nyugtatót. De tudta, hogy ez milyen kellemetlens�gekkel j�rhat. Ez�rt boldog volt, amikor l�tta,
hogy Eve kor�n �gyba fekszik. Ami Qt illeti, egy s�rgQs
konferenciabesz�lget�sre hivatkozva kimentette mag�t.
Az irod�j�ból addig figyelte a feles�ge nyugtalan forgolód�s�t, am�g Eve v�g�l �lomba nem szender�lt. Amire
k�sz�lt, nem vett t�bb idQt ig�nybe egy vagy k�t ór�n�l. �s
nem hitte, hogy addig Eve fel�bredne �s feltqnne a hi�nya.
M�g soha nem j�rt Feeneyn�l. Az �p�let, ahol lakott, kellemesen kopott, ig�nytelen benyom�st keltett, de alaposan
felszerelt�k biztons�gtechnik�val. Roarke szerint illett a lakój�hoz. Mivel nem akart megkock�ztatni egy
visszautas�t�st, megker�lte a riasztócsengQt �s a bej�rati ajtó z�rj�t.
Ez viszont Qhozz� illett.
�tv�gott az aprócska elQt�ren, amit belengett a nemr�g elv�gzett rovarirt�s ut�n maradt halov�ny szag. Hab�r
mag�t a vegyszerez�st helyeselte, nem szerette a nyomokat,
melyek eml�keztett�k r�, �s megjegyezte, hogy ha lesz egy
kis ideje, prób�l tenni valamit ez ellen.
V�g�l is Q volt az �p�let tulajdonosa
Bel�pett a felvonóba, �s felment a harmadik emeletre.
Amikor kisz�llt a f�lk�bQl, meg kellett hogy �llap�tsa: a folyosó szQnyege is cser�re szorul. De a l�mp�k f�nyesen
ragyogtak, �s a biztons�gi kamer�k is f�radhatatlanul f�rk�szt�k a l�togatókat. A falakat is tiszt�n tartott�k, �s el�g
vastagnak bizonyultak, hogy csak alig hallható morajt engedjenek �t a z�rt ajtók m�g�tt zajló csal�di �letbQl.
Halk zene, egy hirtelen kacaj, valamint egy kisgyerek
d�h�s s�r�sa. �let, gondolta Roarke, m�gpedig nyugodt
�let. Feeney ajtaj�hoz �rve megnyomta a csengQgombot, �s
v�rt. [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum